2013. augusztus 31., szombat

Krakkó közelről

A kéthetes blogszünet oka, avagy lengyel-magyar még mindig "két jó barát". Könyvek helyett most Krakkóról, de azért lesz egy kis sci-fi is. 

2013. augusztus 16., péntek

Michael J. Sullivan: Avempartha - Az elfek tornya (Riyria-krónikák 2.)

Hónapokon belül jön magyarul a Riyria-krónikák harmadik része, a tervek szerint jövőre is két kötet jelenik majd meg. Az első részhez hasonlóan az Avempartha - Az elfek tornya is kalandos, letehetetlen történet, nem csak hardcore fantasyrajongóknak. 

Michael J. Sullivan eredetileg magánkiadásban megjelenő, később az Orbit Booksnál újra kiadott és további kötetekkel bővülő Riyria-sorozata valódi gyöngyszem a klasszikus, mesés stílusú, hangulatos és szórakoztató fantasyk kedvelőinek. Az első rész, a Trónbitorlók, okkal keltette föl az érdeklődésemet, pedig a fantasyt az utóbbi években eléggé elhanyagoltam a sci-fi javára, a második rész pedig egyértelművé teszi, hogy nem csak urban fantasyvel és kísérletező, hibrid sorozatokkal lehet sikereket elérni (például a Széthullott birodalom trilógia), hanem az ilyen, high fantasy-jellegű dolgokban is van még erő. 

A Riyria-krónikák második része, az Avempartha - Az elfek tornya sorozatoktól nem szokatlan módon jobb az elsőnél. Kiforrottabb, komolyabb és az epizodikus felépítés helyett itt egyetlen célja van csak hőseinknek. A mestertolvaj Royce és a kardforgató Hadrian ismerős feladatot kap: ismét el kell lopniuk egy mágikus kardot... 

2013. augusztus 7., szerda

Előzetes - Michael J. Sullivan: Avempartha - Az elfek tornya


Michael J. Sullivan eredetileg magánkiadásban publikált fantasy-sorozatának első kötetéről már írtam, a Trónbitorlók kellemesen szórakoztató történetnek bizonyult, ideális olvasmánynak a nyári melegben. A Riyria-krónikák második része, az Avempartha - Az elfek tornya egy fokkal komolyabb hangvételű és a terjedelem is nagyobb, a stílus viszont ugyanolyan lendületes és olvasmányos, mint eddig. Alább a szokásos fülszöveg és a hajtás után az első két fejezet negyvenöt oldalon, aztán amikor hazaérek a Balaton-kerülésből, jövő héten jön az értékelés is. 
A TITKOT EGY TORONY REJTI.

A SZÖRNYETEG LEGYŐZHETETLEN AKADÁLY.

A MEGOLDÁS MOST IS A KÉT TOLVAJ.
Amikor egy nincstelen fiatal nő felbéreli Royce-ot és Hadriant, hogy segítsenek megmenteni távoli falucskáját egy ismeretlen éjszakai támadó portyázásaitól, hőseink újra a varázsló Ezrahaddon bűvkörébe kerülnek. Míg Royce az ősi elftorony rejtélyét próbálja megfejteni, Hadrian megkísérli felkészíteni a falu népét a láthatatlan gyilkos ellen. Ismét egyszerű kardlopással kezdődik minden, ám a szokás szerint az események sűrűjébe csöppenő kalandoraink az Elan jövőjéért folyó harc kulcsfiguráivá válnak...
Az elfek tornya a magával ragadó Riyria-krónikák második kötete. A hatkötetes sorozatot írója egyetlen, eposzi magaslatokra törő történetként alkotta meg, amit külön epizódokra bontott. A cselekményszálak egybefonódnak, de minden egyes kötet a saját történetét meséli el, és külön, kerek egészként is élvezhető. Az eredetileg magánkiadásban megjelent sorozatra felfigyelt egy nagy kiadó is, és az új kiadás révén az utóbbi évek legsikeresebb új fantasy-jévé vált.

2013. augusztus 3., szombat

Mark Lawrence: Tövisek királya (Széthullott birodalom 2.)

Jorg elérte célját: király lett. Ez persze nem elég, most már a császári trónra fáj a foga, csakhogy más is hasonló terveket dédelget. És ez a "más" jó ember, nem egy tizenéves rablóvezér, a jóslatok és az emberek is őt támogatják. 

A Széthullott birodalom trilógia második része jóval meggyőzőbb az elsőnél, ezzel is erősítve azt a nézetet, mely szerint egy trilógiát vagy sorozatot nem érdemes rögtön az első rész után kukázni, hanem érdemes adni neki még egy esélyt. A Tövisek hercege csak a vége felé kezdett érdekessé válni, a Tövisek királya pedig ezen a szinten indul és innen kapaszkodik még magasabbra, akár a sziklatornyokat biztosítás nélkül megmászó Jorg Antrach. 

Nem pusztán az analógia kedvéért: időnként tényleg meginog a történet, de töretlenül és rendkívül magabiztosan megy előre, a végén pedig jóleső kimerültséggel, diadalmasan tekint körbe a csúcson. Úgy tűnik, Mark Lawrence karcos, egyre sötétebb, poszt-apokaliptikus fantasy/sci-fi trilógiája felnő a híréhez, bár arról a szirtről még le is kell majd ereszkedni.