2009. március 9., hétfő

Mi újság? vol. 5. (frissítve)

Egy hónap alatt nem történt változás a kortárs építészeti dizájn alapvető irányában. Mint azt még sokszor el fogom mondani, az ipari betonból gyártott belső terek és exhibicionista külső formák dominálnak, de azért néhány kivétel akad. Ilyen az astearchitecture.com oldalon is megtekinthető, 3210 méteres magasságban épített osztrák kilátó, illetve a zen hatást hordozó japán épületek. De egy ilyen helyen, mint ez, élne bárki is szívesen?


Geóéknál talán kicsit később kapcsoltak, de az is lehet, hogy szándékosan a február közepén megjelenő márciusi számban foglalkoznak Darwinnal (aki kétszáz éve, február 12-én született), ami a következő számban is folytatódni fog: Darwin Föld körüli útját követik a többrészes cikksorozatban. India sok cikk, könyv és film témája volt már, most Mumbai szegénynegyedeinek szépségszalonjai kerülnek fókuszba, közvetlenül a világhírű origamimesterek és vak, illetve gyengénlátó fotóművészek előtt.

A National Geographic már letudta Darwint, de egy szintén aktuális téma került címlapra, a globális klímaváltozás. Energiatakarékos eszközök, passzívházak, kísérlet a széndioxid-kibocsátás egyénileg történő csökkentésére. A blog jobb felső sarkában leledző embléma is ilyesmi célt hirdet... Kína az olimpia, az álkommunizmus és Tibet megszállása mellett leginkább a brutális környezetrombolásról híresült el, de azért van nekik egy 720 négyzetkilométeres természetvédelmi területük, ahol gyönyörő folyók, vízesések és tibeti falvak tarkítják a hegyes tájat, erről is írtak egy cikket a márciusi NG szerzői, bár gyanítom, hogy leginkább a turistákat vonzó látványosságok és nem a természet védelmének elve miatt nem ástak még háromszáz méter mély nyíltszíni bányákat Jiuzhaigouban. A bolygó másik felére repülve, gyakorlatban persze csak a következő oldalon, a mexikói tarahumara indiánok fogadnak, akik valahogy ellen tudtak állni az európaiaknak és nem olvadtak be, a keresztény hitvilágot pedig sajátságosan ötvözték a "pogány" szertartásokkal. Hasonlóan néhány mesemondóhoz, derül ki a Voigt Vilmossal készült interjúból, akik például gyorsvonatot fölfaló sárkányt szőttek az évezredek folyamán mindig változó történeteikbe.

A Spektrum TV írott testvére összevont számként jelent meg, a tartalom viszont nem kétszeres. A címlapon pózoló Virgin-cégbirodalom-tulajdonos Richard Branson története már-már Marvel-képregényeket idéz: semmiből lett a világ egyik leggazdagabb embere, de nem úszkál Dagobert bácsi módjára a pénzében, hanem folyamatosan kalandokat keres, így a hatvan felé közeledve is. Persze neki van igaza, az ő helyében én is ezt tenném. Prágában a szintén extrémsportokról elhíresült Red Bull birodalom egyik érdekes rendezvénye zajlott: a Crashed Ice névre keresztelt korcsolyás gyorsasági verseny, csak éppen nem sík, hanem a névből adódóan lejtős, illetve buckás pályán. Hippitémában jártasabbak aligha kerülhették el, hogy ne halljanak Christianiáról, ez egy eredetileg kísérletnek indult kommunaszerű városrész Koppenhágában, tele művészekkel és könnyűdrogokkal, de még saját pénzük is van, viszont nem fogadnak be akárkit, csak akkor jöhet új lakó a területre, ha valaki távozik. Akinek ez nem elég extrém, olvashat interjút néhány hazánkifia hegymászóval, meg egy keveset Namíbiáról. És akkor már ne felejtsük el megemlíteni a különleges szállodákat, osztrák síterepet, a németországi, Externsteine névre hallgató mitikus-misztikus sziklakomplexumot, és persze Hidvégi-Üstös Pált, aki elhatározta, hogy keresztülfutja a Szaharát nyugatról keletre...

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése