2017. május 25., csütörtök

Lente Gábor: Vízilónaptej és más történetek kémiából

Mitől nem égnek le a vízilovak? Melyik híres politikus volt "tökéletes másodrangú kémikus"? Milyen magas Poszeidón lenne Homérosz eposzai alapján? Hányféle jég létezik? Milyen nyomok utalnak Shakespeare természettudományos érdeklődésére? Lente Gábor irodalmi-kulturális, közéleti, technológiai, tudománytörténeti, olykor pedig egészen hétköznapi ihletésű cikkeiben többek között a fenti kérdéseket is vizsgálja a Vízilónaptej és más történetek kémiából lapjain.

"Civilben" kémikus hírességek, természettudományos magyarázatok keresése irodalmi kérdésekre, változatos témájú, elsősorban tudományos-ismeretterjesztő cikkek. Lente Gábor, a Debreceni Egyetem Kémiai Intézetének oktatója harminckét cikke olvasható a kötetben, nem csak a kémia területéről.

A Vízilónaptej és más történetek kémiából látványos borítója mögött érdekes tartalom rejtőzik. Ez nem olyasmi tematikus kö, mint a hasonló című Szabotázs a hátizsákban és más mesék fizikából volt, noha sok a legalább részben kémiához kapcsolódó témájú írás, az általános közös pont a szerzőn kívül csak a természettudományos téma és szemléletmód. Viszont emiatt színesebb és sokrétűbb, szélesebb közönséget tud megszólítani, és azt is megmutatja, hogy egy jó tudós nem kizárólag a saját, szűk értelemben vett szakterületéhez ért, hanem valóban széleskörű tájékozottsággal bír.

Az átlagosan 7-8 oldalas cikkek afféle instant tudomány-adagként működnek. Ha van pár üres percünk és szeretnénk bővíteni az ismereteinket, csak elolvasunk egyet és máris tudni fogjuk a különbséget az oxigén és az ózon között (sőt, azt is, hogy milyen irodalmi művekben fordulnak elő és hol keverik össze a kettőt), hogy melyik ismert politikus, zeneszerző vagy író kezdte kémikusként pályafutását (spoiler: nem Asimov az egyetlen), hogy működik és mire jó egy napvitorla, hogyan zajlott az első kémiai konferencia, miért maradt fenn olyan jó állapotban egy tizenhetedik századi norvég hadihajó és milyen veszélyek fenyegetik napjainkban, vagy éppen megismerkedhetünk a címadó témával, a vízilovak leégés elleni módszerével.

(Pearson Scott Foresman illusztrációja | Wikimedia Commons | public domain)
Természettudományos előképzettségre többnyire nincs szükség, de vannak olyan cikkek is, ahol a teljes megértéshez elengedhetetlen a fizikai/kémiai/matematikai háttérismeret. Aggódni azért nem kell, a lényeg képletek nélkül is átjön, de ezen látszik, hogy egyes írások inkább a (legalább részben) szakmai közönségnek szóltak eredetileg és nem lettek kibővítve magyarázatokkal a laikus olvasó számára.

A kötet stílusára talán a "klasszikus" a legjobb kifejezés. Célirányos, nem fölöslegesen szószátyár, ugyanakkor a szélesebb közönségnek szóló ismeretterjesztő írásoknál szokásos, anekdotikus epizódok azért hiányoznak. Persze ez nem jelenti azt, hogy a Vízilónaptej rosszul sikerült volna, ilyen irányú hiányosságai ellenére is érdekes, és ahol kell, szórakoztató. Ízelítőnek érdemes megnézni a könyv beleolvasóját (.pdf), de Lente blogján is elérhető például a címadó Vízilónaptej.

Összességében élveztem a könyvet és szívesen ajánlom természettudományos érdeklődésű olvasóknak, az "instant tudomány pár percben" koncepciója kifejezetten jól működik még akkor is, ha esetleg nem tudatos tervezés eredménye. A jövőben pedig szívesen olvasnék a címrokonhoz hasonló, tematikus könyve(ke)t is Lentétől, ahol a ritmust nem töri meg a gyakori témaváltás, és több humornak, kifejezetten szórakoztató célú tartalomnak jut hely.


Kiadó: Typotex
Kiadási év: 2017
Borító: Nagy Norbert
ISBN: 978-963-279-914-8
Oldalszám: 256
Ár:  2900,-  2175,- a kiadónál

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot a Facebookon és oszd meg ismerőseiddel is! :)

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése